Outpoken

….pár napja jött velem szembe egy cikk, elolvastam. Akkor jutott eszembe a csoport is, ahol tag vagyok. Na meg a hirtelen felismerés, hogy én szivárványbaba voltam 50 évvel ezelőtt.  Csak akkor ezt a szót nem ismerték. Akkor csak azt mondták, legyen egészséges, az hogy fiú vagy lány mindegy.  Ahogy nőttem, cseperedtem, anyukám néha sírdogált. Jöttek… Tovább »

VENDÉGPOSZT: …. este van, ülök, kortyolgatom a kávémat és egymás után szívom a cigiket. Nem szoktam, nagyon nem szoktam. Közben érzem az ürességet, a gyomromban azt a gombócot, a magányt, a fájdalmat és a hiányt és folynak a könnyeim…. HIÁNYZOL! …így csupa nagybetűvel.  Ha azt kérdezed mi hiányzik? Maga a lényed, a létezésed, a tudat,… Tovább »

Ha tehetném, most nem itt ülnék zenét hallgatva, az ablakon kifelé merengve és az eső hangját tompán hallgatva. Ha tehetném, már régen útra keltem volna. Útra, oda ahova a szívem húz.  Közben jönnek a régi emlékek. Milyen is volt a gyerekkorom? Mennyit bicikliztem az utcán. Róttuk a háztömböket. Esténként kint ültünk és beszélgettünk. Nekem szerencsém… Tovább »

….éjszaka van és gondolkodom, végigperegnek az évek, hónapok és hetek. Mit rontottam el? Mit hibáztam? Ez volt az első levélváltásunk, megtaláltam, nem töröltem semmit sem: “Kicsit gondolkodtam, járt az agyam. Teljes mértékben igazat tudok Neked adni abban, amiket mondtál rólam. Rájöttem, hogy tudatosság nem volt a párválasztásaimban. Valamiért így jött…tudat alatti. És igen, olyan FÉRFI… Tovább »

…..éjszaka van, most beszéltünk nem is oly régen. Próbálom mindazt szavakba önteni amit érzünk, amit érzek. Mondjuk az érzelmeket nehéz szavakba önteni, azokat érezni szokták. Minket most 520 km választ el. De mindez csak távolságban, lélekben nem az. Egyszer csak jöttél, hangtalan és nesztelen. Ott voltál a semmiből…. Most értettem meg igazán, mi is a… Tovább »

….itt  ülök, iszogatom a kávémat. Tekintetem elmereng az ablak messzeségében….megszólal egy szám és eszembe jutottál…eszembe jutott sok pillanatkép.  Mikor megismertük egymást fenőttek voltunk, de még fiatalok. Persze mindez csak mai szemmel nézve. Mennyit  nevettük, bolondoztunk, kirándultunk, élveztük az életet. Amikor a szemedbe néztem az emeleten és azt mondtam, kellesz nekem. Nem tudok már csak barátod lenni…. Tovább »

Amikor még fiatal voltam más világ volt. Akkor akiről tudtam, hogy 50 körül van, öregnek tűnt. Nem akartam én is olyan öreg lenni. Ma már olyan vagyok, de nem öreg.  Ahogy múltak az évek, mert nagyon gyorsan száll el, rájöttem én más vagyok. Sokan mások. Nem hordunk otthon kötényruhát, nincsenek a gyerekzsivajok az utcán esténként,… Tovább »

VENDÉGPOSZT: Ülök és nézek ki a fejemből. Hogy jutottunk ide el? Miért történt mindez? Válaszokat nem találok, már nem is akarok. Tudom, hogy olvasod, tudom, hogy rosszul esik amit írok….de még kibírom. Kibírom, mert tudom a megoldást. Tudom a megoldást a saját életemre. A tiedére már nem tudom. Nem tudom, mert azt mondtad, nem tudod… Tovább »

Reggel iszogattam a kávémat, még csak a fejemből néztem kifele. Egyszer csak megakadt a szemem egy cikken, elolvastam. A cikk itt található. Pécsi Ildikó színművésznő ecseteli, mennyire szereti a menyét és az unokáját, de többet a közelébe se menjen egyik se…. Itt jutott eszembe, többször olvastam vele hasonló cikkeket, hogy miért is megy a pereskedés, kinek és… Tovább »

VENDÉGPOSZT: Mostanában egyre több cikket olvastam, politikai párttól függetlenül, közösségi oldalak csoportjaiban hozzászólásokat, véleményeket, tanácstalan embereket, akiknek fogalmuk sincs, mit és miért, hogyan végezzenek. Tudjátok nem volt mindig internet. Akkor maradt a szomszéd Marika néni, a család, vagy barát, aki elmondta amit tud. Akkor még olvastak az emberek, ha kíváncsi volt valamire, megvette a könyvet… Tovább »