Élet egy alkoholistával

VENDÉGPOSZT:

Ülök és nézek ki a fejemből. Hogy jutottunk ide el? Miért történt mindez? Válaszokat nem találok, már nem is akarok.

Tudom, hogy olvasod, tudom, hogy rosszul esik amit írok….de még kibírom. Kibírom, mert tudom a megoldást. Tudom a megoldást a saját életemre. A tiedére már nem tudom. Nem tudom, mert azt mondtad, nem tudod megígérni, hogy változol. 

Nekem nem ígéret kell, nekem cselekedet kellett volna. Letenni azt a rohadt poharat!

Reggel remegve ülsz le az irodában és a kávéd után már iszod is a napi első vodkádat…én csak sóhajtok és adom….majd jönnek a gyógyszerek, xanax és az antidepresszáns….nem jó kombináció. Utána már a bor jön, vizet a gyógyszerekhez iszol csak. 

Cigi, bor, cigi, bor….majd jössz, adjak újabb vodkát, mert nem akarod a borod meginni megint. Én húzom a szám, de adok. Nem tetszik, nagyon nem tetszik. Nem csinálsz már semmit, minden rám marad. A kert, a lakás, minden. Az üvegeket sem viszed már azonnal vissza….

 

Amikor érzed már a hatást, jön egy alvás. Szeretem amikor alszol, akkor nyugalom van. Nem mondasz el mindent százszor, nem felejted el, hogy már fürödtél vagy ettél is, hogy van kaja. Majd jön újra a pia. Késő este eszel valamit, de van amikor semmit. Az alkoholista ilyen. Nem eszik, csak iszik. Vizet alig iszol, szinte semmit.

Hogy miért van nálam a piád? Mert ide adod, naponta. Kéred, én osszam be, mert képes lennél meginni egyszerre. Napi 1 de sok esetben 2 liter bor. Na meg a vodka. Van amikor a 7 dl kitart 2-3 napot, de sok esetben csak 1 napot.

Mi a legrosszabb?  Nem csak ez. A lakást wc-nek nézed. Az ágynemű, a matrac mosás. Reggelente belelépek a pisidbe….mert a közlekedőben az van…néha nem érsz el a wc-re….akkor szó szerint nagy szar van….akkor kikapcsolok. De én nem betegápoló vagyok?! 

Így vezeted a kocsit, így végzed némi munkád…. ez tudod milyen felháborító?? Aki iszik, nem vezet! Sokszor a kulcsot úgy veszem el, mert te mennél. Nem csak magadért felelsz, másokért is. Nem magadat kell nézni, nem szabad önzőnek és ennyire butának lenni….!!!

Már a kutya sem megy oda hozzád. Nem, mert érzi milyen vagy. Néha odakucorodik, de az már olyan sajnálat. Próbál közeledni, te leordítod. Nem kell neked, tudja ő is. Nem ilyen falkatárs kell, neki csak az a falkatárs jó, aki érzi minden mozdulatát. Tudja mikor és mit akar. Már ő is kezd elengedni. Csalódott, bár nem feltétellel szeret, de tudja, ha nem kell a szeretete akkor nem adja….mint  a farkasoknál, előreenged, mert legelöl a betegek mennek, leghátul a falkavezér….a legerősebb pedig középen. Középen, mert tudja mikor és merre ugorjon, kit kell megvédeni, óvni és félteni. 

Hiába fürdesz, bűzlesz. Hajléktalan szagod van, dől belőled a pia szag, a leheleted pedig hányás szagú. 

Nem bírok melletted lenni…..ezt nem tudom elviselni. Ezt már képtelenség!

Beszéltünk a dokival kéthetente, volták pszichológusnál, az AA – anonim alkoholistáknál, próbáltam különböző dolgokat, beszélgettünk naponta, próbáltam a piát higítani, persze tudtad mindezt. Utána rád bíztam, bíztam még, hogy talán így menni fog. Nem ment, nem is próbáltad.  Elmondták mindenhol mivel jár a pia letevése, Te nem akartad megérteni. Neked a pia fontosabb lett. Fontosabb, mert feladtad. 

Egy férfi feladja? Aki tökös az  nem adja fel. Akinek olyan nő van az életében, mint én, az nem adja fel. Az csinálja, megy és küzd. Nem vesz magára mindent, elengedi. 

Most is büdös van, még a szobád ajtaja előtt is érezni…..mint egy kocsma. Reggel amikor még tiszta vagy, lehet pár szót beszélni, utána már nem.

Már nem is akarok, tervezem az életem, az újat. Ez az újratervezés. Kezdés minden elölről 50 évesen. Baromira nem könnyű, de ez van.

Mázsás súlyként nehezedik rám minden. A gyerekem,  van a másik szoba, van külön élettér, éljek veled. Pár hónapom van mindezt megoldani. Tovább nem akarom és nem is tudom, értsd meg, nem megy!!

Mindent megteszek és mindet leküzdök, hogy ezt befejezzem. 

Nem lesz könnyű, sőt, barmi nehéz lesz. Nem bírom a nagy meleget. Közben majd dobozolás, a lakást is festeni, egyik országból egy másikba költözni, látatlanban lakást bérelni. Mindezt pár hónap alatt megoldani. Megoldani úgy, hogy mindenre meglegyen a pénz, amit én akarok. Akarom, mert a gyerekem a mindenem. Nem csak érte teszem, magamért is. 

Mert nekem ez jár. Ennyi jár az élettől. 

Erős nő vagyok, de ez már túlnőtt rajtam. Nem akarok vele foglalkozni. 

Hogy mi lesz veled? Nem tudom, talán te sem. Hiába iszol, hogy akkor majd meghalsz, nem így lesz. Soha nincs így. Hányan mennek a falnak kocsival? Hányan ugranak le a hídról? Utána fekszenek ép tudattal, de mozdulatlanul ameddig élnek. Na az lesz a nem élet. Az már nem élet. Igaz az sem, amit te csinálsz most.

Egy ember, akinek esze van, diplomája, nyelveket beszél, ide jut el? Tudom nem ennek a függvénye. 

Igaz a mondás, észt nem diplomával osztogatják. 

Akinek diplomája van, sok esetben életképtelen. Ledobnák a világba, ott nézne körbe a déli napsütésbe mit tegyen? Nézné a messzi távolságot, a homoktengert, érezné a perzselő napsugarat, és nem tudná mit igyon, mit egyen….hogyan legyen víz, mit csináljon, mert a nap égeti a bőrét. Érted? 

Ezekről ki tud? Szinte senki. El sem hinnék. Aki hallja csodálkozik, a megoldást ő sem tudja. Sajnálnak, de a sajnálatból nem kérek. Azzal nincs megoldva semmi. Ezt meg kell oldanom, nekem kell megoldanom, nem másnak. 

Hallani-e a hangomon, érezni-e a munkámon? Nem. De én érzem, érzem, hogy az erőm fogy, hogy hiába pereg le rólam, nem veszem fel, de érzem az energiádat. Érzem, hogy tőlem veszed el. Ez engem rombol. Rombolásból nem kérek. Én építeni szoktam, segíteni, tenni a dolgokért. 

Van egy szó, a bizalom. Nehéz megszerezni, nehéz megtartani, eljátszani könnyű. 

Te eljátszottad….. Én építem magamat, bekapcsolt a túlélő program. 

Amikor az ember nem csak át, hanem túl is él, akkor nem számít semmi sem. Akkor lehet kicsit svindlizik, csalni, de nem lopok. Akkor a cél lebeg a szeme előtt. 

Én ezt a célt érzem és látom, mindet megteszek…az eddig elvesztegetett éveket nem sajnálom. Tanultam belőle. Attól is lettem ilyen ember, ilyen, akit még a sors reméli felemel….. 

by Sz. K. J.

fotó: saját és pixabay.com

Oldalamon megtalálsz itt.

Amennyiben magadénak érzed mindezt, vagy épp ilyen helyzetben vagy NE ADD fel! Tetszett amit leírtam, oszd meg, köszönöm!

Tovább a blogra »