Outpoken

Viszlát 2017 – Üdvözlünk 2018!

Eltelt egy újabb év. Volt benne mindenkinek rossz és jó. Ne hidje senki, hogy akiknek látszólag megvan mindene, azoknak soha nincs rossz. Ez tévedés! De most nem sajnálkozunk. Most elfelejtjük ezt az évet, lassan már be is fejezzük. Egy újabb napra ébredünk majd, amiben csak a számok változnak. Marad minden a régi. Egy dolog van… Tovább »

Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik – avagy könnyű kamu névvel másokat alázni

Na, egyszer már írtam a németesedett magyarokról:  Amikor a magyar már németesedett…. Így ünnepek körül az embernek van olyanra is ideje, amire általában máskor nem. Szeretek böngészni, imádok megfejteni dolgokat. Így volt ez tegnap este is.  Van a fészbúkon egy csoport,  itt található.  Rengeteg ember szídja Őket. A csoport nyílvános, mindenki láthatja. Én nem tartozom egyik… Tovább »

Itt vannak az ünnepek, te meg egyedül vagy….. – vészeld át vidáman

Megint lassan véget ér egy év. Szinte elsuhant. Mindenkivel történtek jó és rossz dolgok. Akik valamilyen oknál fogva egyedül vagy esetleg munkával töltik az ünnepeket van egy jó hírem, kibírható! Kezdjük azzal, aki dolgozik. A munkában oda kell figyelni, tehát az eltelik. Utána mindenki élvezze a szabadidőt. Pihenjen. Egy jó könyv vagy film igazán hasznos… Tovább »

Interjú egy emberrel, aki megmaradt magyarnak Németországban

Valós nevet most sem használok, ennyi volt a kérése riportalanyomnak, nevezzük Bálintnak: Köszönöm Bálint, hogy tudsz rám időt szakítani. Mióta élsz Németországban? Már 33 éve élek itt. Egyetem alatt ismerkedtem meg a feleségemmel, aki német állampolgár volt, és orvosnak tanult. Fiatalkori szerelem volt. Mivel én kisgyerekkorom óta tanultam a németet, így ami akkor nagy divat… Tovább »

Fészbúk – avagy mire jó?!

Na ezen elgondolkodtam mostanában. Több hónapja nem írtam semmit az oldalamon. A szülinapokat is mindig privátban intéztem el, volt amikor írtam, volt amikor nem. A kíváncsiság vezérelt.  Amikor az ismerőseim többsége megtudta, hogy “mediterrán lány” létemre Németországot választom, nagyon meglepődtek. Ezzel gond egy szál se volt részemről, hisz itt találtam munkát és szerelmet. A gond… Tovább »

Emlékül – Fábián Juli

Lehet az én hibám, de bevallom, soha nem hallottam még a nevét sem. Nyáron olvastam, hogy közzétette, beteg és a gyógyulásra koncentrál. Tegnap pedig érkezett a hír, 37 évesen elment…. Ma is ez fogadott mindenhol a neten. Na akkor azt mondtam, hallgassak már meg legalább egy számot, kiről is van szó, ki az akire azt… Tovább »

Megtévesztés – avagy szenzációhajhász oldalak?!

Belépve az oldalamra, meglepődve tapasztaltam, hogy hirtelen megugrott a követések száma, és egy újabb levél fogadott. Nem volt szándékomban erről írni, de azt gondolom, így lesz teljes a kép.  A blogom egy ismerősöm ajánlotta az oldal figyelmébe – Határátkelők – köszönöm újra a megjelentetést. Az eredeti blogcím: HungárDajcsland I-II. – semmi sötét oldalról nem írtam,… Tovább »

Tanács azoknak, akik most kezdenének külföldön életet – Németország

A legfontosabbnak azt tartom, hogy legalább egy minimális nyelvtudás, és kizárólagosan hiányszakmával rendelkező vágjon neki egy külföldi életnek. Másból már mondhatom, teltház van  Németországban!  Az alább felsoroltakkal számolj. Amennyiben biztos vagy benne, hogy menni fog, csak akkor vágj bele! Akikből teltház van, azokból Dunát lehetne rekeszteni, így Ők azok, akiket indok nélkül kirúrgnak a munkahelyről… Tovább »

Érdekes életek – Ausztrália

Létezik egy kisváros Dél-Ausztráliában, a neve Coober Pedy. Egy régi bányaváros (opál),  elsivatagosodott környezetben. A nyár elviselhetetlen melege és a környezeti adottságok miatt az emberek azt mondhatom, feltalálták magukat. Nem, nem légkondi! A föld alá építkeztek. Túristalátványosság is, ezért a föld alatt a múzeumokon kívül szállodák, templomok, bevásárlóközpontok, és lakások is találhatóak. Magam részéről nagyon… Tovább »

Szexuális zaklatás áldozata voltam én is – hétköznapi ember

Mostanába egyre több ismert emberről olvasni, milyen szexuális zaklatás érte. Én ezt nem akarom és nem is fogom megcáfolni.  Azt is bevallom, egy ilyet sem olvastam el, csak a főcímet. Én most arról, azokról akarok írni, akiket a barátai, ismerősei, családja ismer. Hétköznapi nevén egy szimpla ember. Bár az is igaz, a szimpla emberek, mint… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!