Outpoken

Halottaink

Egy bizonyos idő vagy kor után mindenkinek vannak halottai. Korábban már írtam az elmúlásról, most megemlékezem.

Nekem is van a családomban már nem is egy ember, aki nincs az élők sorában, de én most csak egy emberről emlékezem meg, aki a legközelebb állt hozzám.

Mi egy pár voltunk, majd egy nagyon mély barátság lett belőle. Mindig és mindenben számíthattunk a másikra. Ez egy olyan véd és dac szövetség volt közöttünk. Sok minden belefért, sőt még több is. Kapcsolatként nem működött, de barátságként igen.

Elment, itt hagyott minket. Se szó, se beszéd és nem volt többet. Most már a 3. gyertyát gyújtom itthon Neki ezen a napon. Nem csak a távolság miatt, de amúgy sem vagyok egy temetőbe járkáló. Szerintem nem csak a temetőben lehet megemlékezni arról, aki már nincs. Ott a teste pihen, a lelke nincs ott.

Sok szeretetet adott és kapott, segített mindenkinek. Humorával és poénjaival vitte ama pálmát. Okos volt, házias, alapos. Ha valaki azt kérné soroljam fel a rossz tulajdonságait, akkor nem tudnám…..egy volt neki: bízott másokban. Ez a bizalom vezetett a halálához is. Elvette egy ötvenes ember életét…..

Máshol is olvasom, olyan ember nem volt, mint akit Ő veszített el. Nem vonom ezt kétségbe, de inkább azt vallom, számára volt olyan. Mint ahogy máshogy nézünk ki, más a természetünk, öltözködésünk és még egy csomó minden, így az értékrendek is változóak. Nekem Ő volt az etalon….és tudom, az utolsó percig szeretett. Szoktam azt mondani, “csak” szeretett….mikor elment, akkor jöttem rá, a szeretet mit és mennyit is jelent. A “csak” szeretett a legtöbb, több nem is adható. 

Most megint gyújtok egy gyertyát és kicsit elidőzök….a gondolataim ilyenkor nála járnak, az együtt töltött évekre, amiket átéltünk, jóban és rosszban…..az arcát is látom, és a hangja is itt cseng a fülemben…..most csak annyit tudok mondani, még mindig és jobban, nagyon hiányzol!!!

…és végre írok, mindig azt mondta, Neked ez menne. Írjál, írd meg az életedet is….Még az is lehet, hogy megírom. Egy nő vagyok, akinek az élet jó, de inkább a rossz oldalából eddig sok jutott. Mindig felálltam és mentem tovább, megyek és csinálom ameddig a szíve nem szűnik meg dobogni. Oldalamon megtalálsz….. Az egyik kedvencét ajánlom neki, Ha volna két életem….

 

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!