Ott hagytam abba, hogy egészségügy. Az tény, tiszta, kultúrált és modern minden egészségügyi intézmény. A háziorvosi rendelők többsége felszerelt nem csak laborral, hanem UH készülékkel is, így azokat helyben eltudják végezni.
Kórházak…huuuu, le a kalappal. Ágyanként TV, net, telefon, max 3-4 ágyas szobák. Törölköző, wc papír bekésztíve. Amennyiben szükséges, még a klinika vagy kórház ad hálóruhát is. Az ételek választékosak, ízletesek. Főétkezésnél 3 menüből lehet választani, ami 2-3 fogás szokott lenni. A folyosón ásványvíz, gyümölcslé és koffeinmentes tea van elhelyezve, amiből mindenki annyit iszik, amennyit óhajt (természetesen diagnózisfüggő). A vizsgálatok gyorsan, precízen zajlanak, egy adott (komolyabb) betegségre a diagnózis 1 max. 2 hétren belül megvan. Mindezért amikor az ember távozik az intézményből, napi 10 EUR kell kifizetni, ami vonatkozik arra is, ha mentővel szállították be.
A betegbiztosítást a cég fizeti a munkavállaló után, persze van olyan munka, ami után a munkavállalónak kell fizetnie a havi díjat. Alkalmazottaknál és vállakozóknál ez eltérő. Ami biztos, betegbiztosítóként változóan, havi 170-180 EUR a betegbiztosítás alkalmazotti státuszban, vállalkozóként keresettfüggő. Ezt a nyugdíjasnak is fizetnie kell. Nem jogosult ingyenes betegbiztosításra senki. A gyermekek a szüleik által vannak biztosítva.
Munkahelyek mostanra már eléggé korlátozottak. Nyelvet nem beszélőből tengert lehetne rekeszteni. Sokan keresnek csak úgy, hogy valamilyen, meg legyen szállás is. Igen, van ilyen, de ritka, mint a fehér holló. Ami a “halálom”, jelentkezik egy adott munkára, de se szakmai végzettsége, se gyakorlata, se nyelvtudása nincs hozzá, mindezt tetézi egy olyan önéletrajzzal, aminek köze sincs hozzá.
Valljuk be, ilyenből sajnos mindig akad, így van utánpótlás is. Ma már a nagyobb városok környékén, ahol nincsenek gyárak, üzemek, egyszerűen lehetetlen az elhelyezkedés, csak és kizárólag “ingázva” oda vissza napi 20-30 km megtételével.
A lehetőségek úgynevezett Minijob, ami 450 EUR és ebből kell a betegbiztosítót is fizetni, nyugdíjjárulék és egyebek nincsenek. Van a részmunkaidő, ami hivatalosan általában 6 órás munka, de pl: a takarítás már munkaidőn túl van elvégezve, mint más egyébbel együtt. Az természetesen nem kerül kifizetésre, fizetve van a betegbiztosító és némi egyéb járulék. Kereshető összeg 800-1200 Eur. Hosszútávon ezek a munkák sajnos nem kifizetődőek, mert ebből nem lesz későbbiekben nyugdij. Természetesen van a teljes munkaidős foglalkoztatás, de egyre kevesebb az a cég aki így alkalmaz embereket.
Ami a jellemző, a sok fiatal család. Kijönnek gyermekkel vagy nélküle és itt állnak neki a “gyerekgyárnak” . Itt van példának okáért a szülés, nem a nőgyógyász vezeti le a szülést, hanem a Hebamme (szülésznő), beavatkozásnál, ha van esetleg komplikáció, csak akkor vesz részt az ügyeletes orvos. Ja, ha már itt tartunk, nincs ugye hálapénz. Csoki, kávé megteszi. Ami igazi kincs, az a jó magyar pálinka. Na azzal itt sok mindent elérsz, még a hivatalokban is. Mindezt teszik úgy a családok, hogy fogalmuk sincs az eljárások menetéről. Juttatások, későbbi elhelyezkedés, stb. Az ő dolguk, én csak csodálkozom, hogyan merik megtenni? Persze a jobb élet reményében, de az is hamar szertefoszlik, amikor a hivatalok útvesztőjébe kerülnek. Nekem senki ne mondja, hogy pl: Magyarországon bürokrácia van. Itt tényleg az van. Minden papírt magának kell az embernek kitöltenie. Nyelvtudás nélkül nem tudsz létezni. Mára bevezették azt, persze nem jogszabályban, hogy egyes bankok csak azzal kötnek szerződést, aki folyékonyan beszéli a német nyelvet, mert ellenkező esetben nem tudja a szerződési feltételeket, így azokat betratani sem tudja. Van benne logi azért, valljuk be.
Mivel már ezt a területen körbejártam, persze a teljesség igénye nélkül, így maradt a lakhatás. Egyre nehezebb lakáshoz jutni. Feltétele is van, bár az eredeti terv már régen nem megvalósítható. A lakások kb. 70%-a bérlemény. magánszemély vagy cég adja ki.
Először az ember több laháshirdetési oldalon nézelődik, majd ami számára szimpatikus, azt felhívja vagy ír e-mailt. Igen ám, de már itt kezdődik, hogy a nevek hangzása sok esetben nem német hangzású, így tudják külföldivel van dolguk, de fogalmuk sincs milyennel. Sok esetben még egy válaszra sem méltatják az embert. Amikor végre létrejön egy Termin (időpont) a kinézett ingatlanra, akkor jön a személyes mustra. Nézik a kocsi márkáját, milyen márkás ruhákban, kiegészítőkben megy az illető vagy esetlegesen a családja is, mert azt is elvárják.
Vinni kell a munkaszerződést, 3 havi bankszámlakivonatot, a munkaadó és esetleges németországi bérlemény esetén a tulajdonos elérhetőségét. Általában fényezik az általuk bérlésre kínált ingatlant, és persze elhallgatnak olyanokat, hogy a szomszéd mondjuk alkoholista és éjszakába menően üvölt, vagy a szomszéd srác drogos és hajnalig megy a rock zene is. Ezek után ki kell tölteni egy 3-6 oldalas (helyenként változó) nyomtatványt, ahol minden adatot meg kell adni. Ha a tulajdonos olyan “kedvében” van, akkor felhívja a céget ill. a volt bérbeadót is, hogy referenciát kérjen esetleges leendő bérlőiről. Egy ingatlanra kb. 15-30 jelentkező jut, és mindenki a számára szimpatikus embernek adja ki. Nehezítő tényező a gyermek és a kisállat. Érdekes, mert a németek alapjáraton szeretik a kutyákat, de kutyatulajdonosnak nem szeretik kiadni. Az indok igazán egyszerű, a kutya ugye nem egy csendes állat, a kutya tud ugatni is, mivel nem cica, így nem nyávog. Namármost, hiába van nappal, és a kutya csak jelezne, de ugat, az zavarja a többi szomszédot. A szomszédok kérésére a tulajdonos ezek után felmondhat a bérlőjének, sajnos volt már rá példa.
Átlagosan egy család 3-8 hónap között talál magának ingatlant. Sok esetben kénytelen leadni az elképzeléseiből, mert szembesül azzal, mik is a korlátok. Az aktuális bérleti díjon felül kell kaucót is fizetni, ami változó. Sokszor a szerződésben kikötik, hogy amikor az ingatlanból elköltöznek, kifestve kell átadni.
S végezetül, aki/k azt hiszik ezek után is, hogy itt minden és mindenkinek sikerül, az nagyon téved. Sok esetben a családoknál 2-2 állása van a szülőknek, hogy a gyermekekkel megtudjanak élni. Nincs napközi, fizetős a bölcsi, ovi. Az étkezésről a szülőknek kell gondoskodni, amit meg mondanak mi is lehet az adott héten…..magyarul, mit is vihet enni addig amíg ott van.
S talán a legfontosabb: Csak úgy vágj bele bármelyik ország életébe, nyelvtudás, költözés, munkavállalás, egyebek, hogy előtte tájékozódsz. Nem azonosak egyetlen országban sem a lehetőségek, törvények, juttatások. Ne későn érjen a tudat, hogy mit nem tudsz. Van segítség, de tolmácsolás sem megy ingyen (hivatalos tolmácsengedély és vizsga!). Na és ami még fontos: pár hónap vagy év után se mond azt, Te már mindent tudsz, vagy ne kérdőjelezd azt meg, aki mondjuk egy adott intézmény alkalmazottja és a szakterülete az, ami Téged érdekel.
Sok sikert az új élethez!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: